Köszöntjük utasainkat a CITYBPCRUISES hajójáratán!
Megkezdjük utunkat Budapest szívében, a Duna folyón, utunk során el fogunk haladni a város nevezetességei mellett. Reméljük, hogy élvezik majd az utazást.
A hajó alul zárt fedélzettel, fölül pedig nyitott fedélzettel rendelkezik, bárhol kedvük szerint tartózkodhatnak, a hajó egyes részei vizesek, csúszósak lehetnek, kérjük fokozott óvatossággal közlekedjenek.
Az utazás várható időtartama körülbelül 60 perc lesz.
Fogadják szeretettel idegenvezető segédletünket.
Budapest európai város, Magyarország fővárosa, körülbelül 1,8 millió ember lakja, 23 kerületből áll, a Duna folyó keresztezi a várost. A város egyik oldalát Budának, a másik oldalát Pestnek hívják.
1. LÁNCHÍD
A Lánchíd volt az első állandó híd a Dunán, amely összeköttetést biztosított Buda és Pest között, és egyben a magyar főváros egyik jelképe. A klasszicista stílusban tervezett híd építését gróf Széchenyi István kezdeményezte. A munkálatok 1839-ben kezdődtek, a kész hidat 1849. november 20-án avatta fel Ferenc József. Tervezője az angol William Tierney Clark, a kivitelezés irányítója a skót származású Adam Clark volt. A II. világháború végén a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta maga mögött, az újjáépített hidat 1949-ben nyitották ismét meg, felújítására 2021–2023 között került sor.
2. GRESHAM PALOTA
A Széchenyi István téren található Gresham-palota a magyar szecessziós építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása. Az impozáns épület 1907-ben épült Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek tervei alapján. Itt működött a híres Gresham kávéház, ahol a Gresham-kör nevű művészeti társaság tartotta összejöveteleit. A palota a Duna-parti épületekkel együtt 1987-ben felkerült a Világörökségi helyszínek listájára, majd a 2004-ben befejeződött teljeskörű felújítás után Four Seasons Gresham Palace Hotel néven 179 szobás luxusszállodaként nyílt meg.
3. HALÁSZBÁSTYA
A Schulek Frigyes tervei alapján 1895 és 1902 között neoromán stílusban épült Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban található. A kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják. A neve arra utal, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte. A második világháborúban megrongálódott épületegyüttes helyreállítására 1947 és 1948 között került sor. 1987 óta része Budapest világörökségi helyszíneinek.
4. PARLAMENT
A Parlament Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek székhelye. Az épületegyüttes Steindl Imre terve alapján a bécsi neogótika szellemében épült 1885 és 1904 között. Maga az épület 268 m hosszú, 123 m széles és 96 m magas, alapterülete 17 745 négyzetméter. Központi eleme a kupola, amelynek két oldalán emelkedik az Országgyűlés és a volt főrendiház ülésterme. Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és a szállítást. Az épületben valamivel több mint 200 irodahelyiség található.
5. MARGITSZIGET
A Margit-sziget 2,5 km hosszú, 500 méter széles, 96,5 hektár méretű sziget a Dunán, Budapest területén. A 14. század előtt a szigetet Nyulak szigetének hívták. Középkori eredetű romjai emlékeztetnek a vallási központként betöltött jelentőségére. Két szállodát, vendéglátóipari egységeket, sport- és fürdőlétesítményeket, a szabadtéri színpadot, illetve a Margit-szigeti víztornyot leszámítva egyéb épület nem áll rajta, mivel az egész sziget a fővárosiak óriási parkja, középkori szakrális építészeti emlékekkel, szoborsétányokkal, kisebb tavakkal, szökőkúttal és állatkerttel.
6. BUDAI VÁRNEGYED
A Budai Várnegyed Buda városának ősi területe. 1987 óta szerepel az UNESCO világörökség listáján. A Duna felett 70, a tengerszint felett pedig 175 méter magasan fekvő Várhegy fennsíkja történelmileg jó stratégiai pozíciónak számított. IV. Béla magyar király építtette meg itt a tatárjárás után erődjét, Hunyadi Mátyás pedig királyságának fővárosát. A város egyik leglátogatottabb területe, ez különösen a jól megőrzött örökségeinek köszönheti. Úthálózatát a középkori, valamint 17–18. századbeli színes polgári házakkal szegélyezett keskeny utcák jellemzik. Itt található a Budavári Palota, a Halászbástya, a Mátyás-templom, az Országos Széchényi Könyvtár, valamint a Magyar Köztársaság elnökének palotája, a Sándor-Palota. A Budavári sikló összeköttetést biztosít a kerület és a Duna-part között.
7. VIGADÓ TÉR
A Dunára néző tér nevét adó Vigadó Feszl Frigyes tervei alapján épült. Az 1865-ben átadott egyedülálló szépségű épület a legkülönbözőbb bálok és társasági események helyszíne volt, ahol a korszak legismertebb zeneszerzői léptek fel. Az épület a II. világháborúban olyan súlyos károkat szenvedett, hogy csak 1980-ban nyílt meg újra a nagyközönség előtt. A Vigadó napjainkban újra Budapest kihagyhatatlan látványossága, mely kiállítások, hangversenyek, színházi események és filmek számára biztosít helyszínt. A tér közepén álló Vízcsorgató (ürgeöntő) gyermekek kútja Senyei Károly (1896) munkája. A tér Duna-parti öntöttvas korlátján a Kiskirálylány című bronzszobor látható, amit Marton László készített 1990-ben.
8. ERZSÉBET HÍD
Az Erzsébet híd Budapest egyik közúti hídja a Dunán, amely az V. kerületet köti össze az I. kerülettel. Az 1903-tól ugyanezen a helyen álló (régi) Erzsébet hidat 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották. Újjáépítése 1961 és 1964 között történt meg Sávoly Pál eredeti pilléreket hasznosító terve alapján. A 6300 tonnás acélhíd 29 darab, egyenként 90 tonnás hídtagból áll, ezt a terhet alig több mint ezertonnányi kábel tartja.
9. SZABADSÁG-SZOBOR
A Gellért-hegyi Szabadság-szobor Budapest egyik jelképe, felemelt kezében pálmaágat (a győzelem és a béke jelképét) tartó nőalak, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben elkészült alkotása. Az eredeti, több kisebb szobrot is magába foglaló kompozíciót a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének emlékére állították. A szocialista rendszer bukása és a szovjet felszabadítás átértékelése után a szoboregyüttest némileg átalakították és a szovjetekre való utalásokat, így a szobor előterében álló 4 méter magas szovjet katona szobrát is eltávolították. Maga a szobor 14 méter magas, amely talapzatával együtt 40 méter magasra emelkedik a 235 méter magas Gellért-hegy fölé.
10. GELLÉRT FÜRDŐ
A Gellért fürdő Budapest egyik nevezetes gyógyfürdője, amely 1912-1918 között épült szecessziós stílusban. Az elkészült Gellért fürdő a főváros első luxus kategóriájú létesítménye volt. Akkoriban fényűzően berendezett termálfürdők, iszapkezelések, sós-, és a pezsgő fenyőfürdők, valamint inhaláló, pneumatikus infrakamrák is álltak a nagyközönség rendelkezésére. Így Európa legkorszerűbb gyógyfürdőjének számított. Az akkori Európában is kuriózumnak számító hullámstrandfürdő később, 1926–27-ben épült hozzá. 1945-ben a fürdő épülete és berendezése Budapest ostroma idején súlyos károkat szenvedett. A szobák egy részét még abban az évben helyreállították, az épület Dunára néző részét csak 1961-ben, majd a szállót 1980-ban újították fel, s modernizálták.
11. VÁSÁRCSARNOK
A mai Szabadság híd pesti hídfőjénél volt a Fővámház, ahol a Duna folyamon szállított áruk elvámolását végezték. A vízi út közelsége is magyarázza, hogy itt alakult ki Pest egyik piactere, a Központi Vásárcsarnok, ami Pecz Samu építész, műegyetemi tanár tervei alapján készült el, 1897-ben. A magyarországi historizmus téglaépítészetének egyik legszebb alkotása. A bejárati kőkapuk neogótikus stílusjegyeket viselnek. A tetőt a pécsi Zsolnay-gyár színes épületkerámiái fedik. Az épület alapterülete kb. egy hektár. Óriási acél tetőszerkezet fedi. Az épületet 1977-ben nyilvánították műemlékké.
12. SZABADSÁG HÍD
A Szabadság híd Budapest harmadik közúti átkelője, amely a Budán található Gellért teret a Pesten található Fővám térrel köti össze. A híd eredetileg a millenniumi világkiállítás részeként épült, a 19. század végén, szecessziós stílusban. Hossza 333,6 méter, szélessége 20,1 méter. A pillérek tetejét turulokat, a magyarok mitológiai madarait ábrázoló bronzszobrok díszítik. Építése 1894 és 1896 között zajlott. Ferenc József császár avatta fel, az utolsó ezüstszegecset maga az uralkodó verte be, a hidat pedig eredetileg róla nevezték el. A második világháborúban 1945. január 16-án középső része megsemmisült, majd újjáépítették és 1946. augusztus 20-án avatták fel.
13. BÁLNA
A Bálna kulturális, vendéglátó és kereskedelmi központ, félúton a Szabadság és a Petőfi híd között, közvetlenül a pesti Duna-parton. A korábban itt állott Közraktárak épületegyüttesének állapota a 21. század elejére leromlott. Kas Oosterhuis holland építész és Lénárd Ilona építészirodája készítette el egy olyan új épület terveit, amely a négy raktárépületből kettőt átriummal kapcsol össze, egyben pedig a Duna-parttal párhuzamosan meghosszabbítja őket egy bálnafej formájú üveghéjjal. A Bálna a budapesti városkép, a pesti Duna-part meghatározó látványeleme. Belülről szinte minden pontjáról különleges kilátás nyílik a városra. Sötétedés után lézer fényjáték és videomapping várja az érdeklődőket.
14. MÜPA
A Müpa Budapest többfunkciós kulturális létesítménye, amely egyszerre három különböző művészeti ág: a zene-, a vizuális és a színházművészet művelőinek és kedvelőinek ad állandó otthont. A palota a Rákóczi híd mellett épült, a Nemzeti Színház és a híd felhajtója között. A Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda által tervezett 1 hektárt meghaladó alapterületű kulturális komplexum három év alatt készült el, 2005. március 14-én nyitották meg a közönség számára. A létesítmény három fő egységből áll. Központi része a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, keleti oldalán a Fesztivál Színház helyiségei, a Duna felőli nyugati oldalán a Ludwig Múzeum kiállító- és előadótermei nyertek elhelyezést.
15. NEMZETI SZÍNHÁZ
Budapesten az első önállóan Nemzeti Színháznak létrehozott intézmény művészi feladata, hogy méltó módon becsülje meg a magyar és egyetemes drámairodalom, a színházművészet tolmácsolóit. Az építkezés Siklós Mária tervei építész alapján és Schwajda György irányításával 2000 szeptemberétől nem egészen 16 hónapig tartott. A Nemzeti Színház 2002. március 15-én Madách Imre: Az ember tragédiája című drámai költemény díszelőadásával nyitotta meg kapuit.
16. BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közép-Európa és Magyarország egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező műszaki egyeteme, 1782-es alapításával a világ első, egyetemi struktúrában folytatott mérnökképzést nyújtó intézménye, ma már viszont nyolc karával és több mint 24 000 hallgatójával Magyarország egyik legnagyobb egyeteme. Az egyetemváros elsőként a Szent Gellért téri CH, utolsóként az 1909-re kiépült Műegyetem rakparton álló K épületekkel, 1904 és 1909 között készült el Hauszmann Alajos, Pecz Samu és Czigler Győző tervei alapján.
Köszönjük, hogy velünk utaztak, Citybpcruises névvel megtalál minket a Facebookon és az Instagramon, örülünk, ha követnek minket és ha újra velünk utaznak majd a jövőben, illetve, ha ajánlanak minket barátaiknak, ismerőseiknek.
Hajójegy foglalás:
Köszönjük!
Viszontlátásra.
